Chapter 10th - The first kiss

- Akkor itt lennénk? – Kérdezte Jace. Hangjában mintha némi csalódást véltem volna felfedezni.

- Igen. Ígérd meg, hogy majd meglátogatsz! – Kértem a bejárati ajtónk előtt állva.

- Nagyon szeretnéd? – Kérdezte közelebb húzva magához. Zavartan bólintottam. - Rendben.

A következő pillanatban ajka az enyémhez ért. Nem tudtam hova tenni a dolgot, mert ez tetszett nekem. Nem tudom, miért, de jó volt.

Karjaimat a nyaka köré fontam, és közelebb húztam magamhoz. Sejtettem, ez nem helyes, de ezt akartam. És az akaratomat nem igazán tudom befolyásolni. Főleg, ha nem akarom.

Nem volt hosszú a csók, ám nekem mégis végtelennek tűnt. Bár folytatódott volna még!

- Ezt neked adom. – Levette a gyűrűt az ujjáról, majd az enyémre húzta. – Ebből tudni fogod, hogy még visszajövök.

- Jace… Ezt nem fogadhatom el… - Ellenkeztem, mire ő újra megcsókolt.

- Dehogynem. Hamarosan találkozunk. – Széles mosollyal hátrébb lépett, majd lement a lépcsőn.

Kezemet a kilincsre tettem, és lenyomtam. Ahogy beléptem a lakásba, meglepődtem. Üres volt. Sehol egy bútor. Mi történhetett itt?

- Anya…? – Kérdeztem bizonytalanul, viszont tisztában voltam vele, hogy nincs itthon. Már a klinikán is volt egy előérzetem... Kérdésemre válasz nem érkezett.

A mellett az ajtó mellett haladtam el, ahol valaha a konyha volt, amikor valaki rám vetette magát. Szorításában kapálóztam, és sikoltoztam.

- Még egy sikoltás, és halott vagy. – A torkom elé valamilyen éles tárgyat csúsztatott. Erre elhallgattam, de a kapálózást nem hagytam abba. – Édesanyádat pedig elrabolták…

Az ismeretlen lelökött a földre, és a derekamra ült. Megragadta a felsőm – Jace felsőjének - szélét, és szó szerint letépte rólam.

- Hagyj békén! – Kiáltottam, miközben mindkét kezemet lefogta.

- Ez nem így működik… - Ismerős volt a hangja, de nem tudtam honnan, a sötétben pedig nem láttam az arcát.

- Mit akarsz tőlem? – Kérdeztem.

- Azt, amit a múltkor is… - Válaszolta sejtelmesen.

Felismertem. Ő volt az, akivel a bárban találkoztam. Ám akkor sem ismertem. Ő volt az, aki… Ő erőszakolt meg. Egyre jobban próbáltam szabadulni a szorításából.

Az idegen épp készült a nadrágot is levenni rólam, amikor valaki hirtelen lerángatta rólam. Én abban a pillanatban a karjaimat magam köré fonva a falhoz húzódtam.