Chapter 63rd - Interrogation

- Seattle? – Csodálkozott az apám. – Josette tényleg Seattle-be ment?

- Richard ezt mondta. – Válaszoltam, miközben rákanyarodtunk a Seattle-be vezető útra. Láttam a kérdést az apám arcán. – Ő anyu főnöke.

- Értem. És van elképzelésed, ott hol keressük? – Faggatott tovább.

- Igen. Van. – Ismertem be, majd vázoltam a helyzetet a nagybácsiszerűségről. Hogy meghalt, de mégse, és anyu most hozzá ment. Állítólag.

- Jace a barátod? Jártok? – Kérdezte áttérve egy másik témára.

- Igen. Azt hiszem, egy hónapja lakok nála. – Válaszoltam az ablakon kinézve. Odakint már teljes sötétség uralkodott. Az úton csak mi mentünk. Sehol nem volt egy lélek sem.

- Hogyan ismerted meg? – Nem értettem, miért számoltam be neki az egész életemről, és arról, ahogy Jace-t megismertem. Tudnia kellett? Nem biztos.

Amikor kiejtettem azt a szót, hogy megerőszakoltak, az apám félrerántotta a kormányt, és csak fél perccel később sikerült visszatérni abba sávba, amiben eddig is haladtunk.

- Ha édesanyád nem visz el tőlem, ez nem történik meg. – Dörmögte némi idegességgel, mikor én elértem a történet végére.

- Honnan tudod? – Kérdeztem csendesen. Félig-meddig már aludtam ekkor.

Egy hotelszobában ébredtem, amikor valaki az ajtón kopogott, és pár pillanattal később be is nyitott. Átfordultam a hátamra, mialatt erővel próbáltam nyitva tartani a szemem, és nem lehunyni a hirtelen támadt világosságtól.

- Jó reggelt! Már elmúlt tíz óra. – Köszönt az apám. Éreztem, hogy valami nyomja a hátamat. Felültem, és csak ekkor vettem észre, hogy a telefonom az, és Jace már vagy tízszer keresett.

- Szia! – Köszöntem én is kisvártatva. Míg ő kiment a szobából, én Jace számát tárcsáztam, aki az első csengés után fel is vette.

- Mayka, jól vagy? – Kérdezte. – Annyiszor kerestelek, és nem vetted fel…

- Csak elaludtam. – Nevettem. – Nem kell aggódnod. Eddig remekül kijövök az apámmal.

Amíg apuval reggeliztem muszáj volt rákérdeznem egy dologra.

- Ha a lányod vagyok, akkor miért nem Wood a vezetéknevem?

- Miután Josette elment, beadta a papírokat a névváltoztatásodhoz, hogy te is Fray legyél, mint ő.

- És miért hagyott el? – Kérdeztem rá. – Ezt még nem árultad el.